Semmiért Egészen

Lakatlan sziget megnyugtató magánya,

majdnem lett Robinson Crusoe halála,

Pinokkió két apró falába,

koporsóm faléce lesz vasárnap,

Beethoven alkotói csendje,

beleveszik a zajos végtelenbe,

Valahol zene szól, azt hiszem,

nem más, mint az utolsó rekviem,

Bódult, ferde mosolyú Mona Lisa,

az őrület emlékét hozza vissza,

Sárga álmok vörösbe fullnak,

régi vágyak közönybe hullnak,

Keresztre feszített néma érzés,

kiszakad belőlem sűrű vérzés

kíséretében, mint egy magzat,

mielőtt örökre elhallgat...

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat